--- title: "Drága jelszavaink – miért fontos az erős jelszó?" url: "https://tolnaipatrik.hu/miert-fontos-az-eros-jelszo/" date: "2023-03-16" modified: "2023-03-22" author: "ianlot" language: "hu_HU" categories: ["IT biztonság"] tags: ["adatszivárgás", "bitwarden", "biztonság", "erős jelszavak", "facebook", "firefox", "jelszó", "jelszókezelő", "lastpass", "online biztonság"] featured_image: "https://tolnaipatrik.hu/wp-content/uploads/2023/03/strongpassword-1024x550.webp" --- # Drága jelszavaink – miért fontos az erős jelszó? Az internet korában az online biztonság fontossága egyre inkább nő. Egyik legfontosabb eleme azonban a jelszóvédelem. Sokan ugyanakkor még mindig nem értik, miért olyan fontos az erős jelszó kiválasztása és miért fontos a kétlépcsős hitelesítés, bármennyire is kényelmetlen. Egyre több felhasználó szembesül azzal, hogy a jelszava kiszivárgott, vagy beléptek valamilyen online fiókjába és megváltoztatták a jelszavukat és az email címüket. Tegyük fel, ha egy támadónak sikerül belépnie a Facebook fiókunkba, és a Facebook profilunkhoz tartozó email címbe, majd ha megváltoztatja a jelszavainkat, akkor már jó eséllyel nem tudunk hozzáférni többet a profilunkhoz, hiszen a Facebooknak nincs támogatói csapata, akiket el lehet érni ilyen esetben. Bár a legtöbb platformnál ha sikerül megerősíteni a személyazonosságunkat, és azt, hogy hozzánk tartozik a profil, akkor még visszaszerezhetjük, de addigra a támadó **bármit** kezdhet a személyes adatainkkal, üzeneteinkkel. Sőt, ha ugyanazt a jelszót használjuk több helyen, akkor bizony máshová is be fognak lépni. ### **Fontos, hogy minden egyes online felületen különböző jelszót használjunk.** Ha sok weboldalnál azonos jelszót használunk, és ha az egyik helyen adatszivárgás történik, mint például az 500px-nél 2019-ben – ahol közel 15 millió ember jelszava szivárgott ki -, akkor a kiszivárgott jelszóval a támadók könnyedén bejuthatnak más fiókjainkba is. Nem rég egy jelszókezelő alkalmazásban, a LastPass-ben tárolt adatok szivárogtak ki, csupán azért, mert egy alkalmazott egy szoftver (Plex média szerver) régi verzióját futtatta, így a támadók ezt kihasználva jutottak hozzá az adataihoz. ### **Bár a támadóknak nem minden esetben van könnyű dolga:** A legtöbb weboldal vagy webes szolgáltatás a jelszavakat titkosítva tárolja, nem szöveges formátumként, hiszen úgy még könnyebben hozzáférhetőek lennének a jelszavak egy adatszivárgás kapcsán. Ehelyett általában a jelszavakat hash-ként tárolják, amiket különböző titkosítási módszerekkel állítanak elő. A titkosítási módszerekből vannak már elavultabbak, például az MD5, illetve modernebbek, az SHA512-es titkosítási formátumok. Ezek a hash-ek nem állíthatók vissza az eredeti formátumra, így a támadónak brute force-al kell kitalálnia a jelszót, ami azt jelenti, hogy addig próbálkozik mindenféle kombinációval, amíg elő nem állítja a kívánt hash-t. Ez a módszer mindenképp sikeres, csupán idő kérdése. Minél rövidebb a jelszó, annál hamarabb lesz meg az eredmény, viszont ha erős jelszót használunk, akkor a jelenleg elérhető erőforrásokkal több évezredbe is telhet egy jelszó feltörése. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy mennyi idő feltörni bizonyos hosszúságú és erősségű jelszavakat egyetlen RTX 3090-es videókártya segítségével. Egy 8 karakteres, csak betűkből álló jelszó feltörése egy pillanat alatt megvan, de egy csak betűkből álló 18 karakteres jelszó is megvan 3 hét alatt. ![Jelszavak feltörési ideje egy RTX 3090-es videókártyával. Az erős jelszó feltörése sok időt vesz igénybe.](https://tolnaipatrik.hu/wp-content/uploads/2023/03/brute-force-times-2022.webp) ### **Hogyan készítsünk megfelelő jelszót?** A jelszó tartalmazzon legalább 12-16 karaktert, kis- és nagybetűket, számokat, és speciális karaktereket, és ne tartalmazzon hozzánk köthető szavakat, évszámokat. Például, ha a kutyánkat Brunónak hívják, 2020-ban született, a Bruno-2020 nem lesz a megfelelő jelszó. Többféle jelszógeneráló oldalt is választhatunk, avagy használhatjuk már a böngészőkbe is beépített jelszógenerálót. Ilyen oldal például: [https://passwordsgenerator.net/](https://passwordsgenerator.net/) Ne felejtsük, hogy minden egyes weboldalhoz vagy webes szolgáltatáshoz generáljunk egyedi jelszót, mivel ha nem így teszünk, és ha az egyik jelszavunkat megtudják, egy pillanat alatt lépnek be a többi fiókunkba is. ### **Hol tároljuk a jelszavakat?** Semmiképp se egy papíron és ne is egy szöveges fájlban a számítógépünkön. A jelszavakat tárolásának egyik jó módja a jelszókezelő alkalmazások. Ezekből vannak csak **offline** elérhető alkalmazások, és **online** is elérhető alkalmazások. A csak **offline** elérhető alkalmazások hátránya, hogy nehezen tudjuk szinkronizálni a jelszavainkat az eszközeink között, valamint ha meghibásodik az SSD vagy a merevlemez, amin tároltuk a jelszavakat, azoknak búcsút is inthetünk. Illetve ha az otthoni számítógépünk nem rendelkezik megfelelő védelemmel, hackerek kezébe is adhatjuk könnyedén a jelszavainkat. Bár a jelszókezelő alkalmazások a legtöbb esetben rendelkeznek egy úgynevezett mesterjelszóval (ezen jelszó beírása után lesz elérhető a többi jelszavunk), a rosszakarók brute force támadással azt is képesek előbb-utóbb feltörni. **Online** jelszókezelők használata esetén is előfordulhat, hogy a szolgáltatót támadás éri, mint például a LastPass-nél már kétszer szivárogtak ki adatok. Az online jelszómenedzserek viszont nagyban megkönnyítik a dolgunkat, hiszen szinkronizálni tudjuk az eszközeink közt, bárhol elérhetőek a jelszavaink, a jelszókezelő akár figyelmeztetni is tud egy esetleges jelszószivárgásról,és ha erős mesterjelszót használunk, akkor a többi jelszavunk biztonságban marad. Én személy szerint a Firefox és az Apple iCloud kulcskarika és a Bitwarden lehetőségeit használom a jelszavaim mentésére és szinkronizálásra. Ezek közül talán a Firefox a legkevésbé biztonságosabb, hiszen nem rendelkezik mesterjelszóval. Abban az esetben, ha nem rendelkezünk Apple eszközzel, vagy kényelmetlen a szinkronizálás Windows PC és az Apple eszközök között, akkor a Bitwarden áthidalja a problémánkat, minden népszerű böngészőhöz rendelkezik kiegészítővel, valamint külön alkalmazása is elérhető iOS-re, Androidra és Windowsra is. Ez a bejegyzés kicsit hosszúra sikeredett, így a kétfaktoros hitelesítésről és fontosságáról egy másik cikkben fogok írni.